− A Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban közölt tanulmány szerint az alkotásokon végzett radiokarbonos vizsgálatok 37 ezer évesre teszik a rajzokat, ami azt jelenti, hogy azok időben még a dél-franciaországi Chauvet-barlang festményeit is megelőzik.

Mivel az Abri Castanet-i lelőhely nagyon közel van a Chauvet-barlanghoz, könnyen lehet, hogy a művészek egyazon közösség, az aurignaciani kultúra képviselői. Randall White, a New York-i Egyetem antropológusprofesszora szerint az alkotások az Afrikát először elhagyó, majd Eurázsiában szétszóródó, a neandervölgyit felváltó modern emberek első képviselőihez köthetők.

A nemzetközi kutatókból álló csapat alaposan szemügyre vette az ősi bevéséseket: a tanulmányban az olvasható, hogy ezeket okkersárga festékkel vitték fel a hatalmas, rénszarvasvadászok búvóhelyéül szolgáló barlang mészkő mennyezetére, amely az idők során beszakadt.

A rajzokon jól kivehető egy ló fara, valamint egy női szeméremajak, illetve több geometriai jel és további női nemi szervek. „Ugyan nagyon sok állati alakot találtunk, a domináns motívum egyértelműen a női nemi szerv” − közölte White, hozzátéve, hogy ettől függetlenül más interpretáció sincs kizárva.

Forrás: Mult-Kor

— Timi —

Bár szerintem ez a földi élet, nem a Földön alakult ki ilyenné, hanem valahol a világegyetemben. Onnan telepítették ide az itteni életet, melynek változatossága határtalan, de egyértelműen önálló fajokról van szó, melyeket hasonlóságuk köt össze. Ha mégis a bolygónkon alakult ki az élet, akkor nem így, vagy nem most. 2006. januárban közzé tették a hírt, hogy egy 73 fős csillagász csapat, 3 csoportban dolgozva minden kétséget kizáróan bebizonyította, hogy találtak egy Földszerű bolygót, mely egy nap körül kering. A bolygó háromszor nagyobb, mint a Föld, és háromszor messzebb van a napjától, mint a Föld a Naptól.

2005. július óta követték és számoltak, kiderült, hogy hasonló körülmények lehetnek ott is, mint a Földön, és akár teljesen hasonló élet ki is alakulhatott rajta. Esetleg a hasonló körülmények miatt hasonló életet telepíthettek oda is.

A dolog külön érdekessége, hogy a sumer leírások említették a 12. bolygót, a Nibirut, melyről származhat akár az értelmes emberi élet. Nos, pillanatnyilag az újonnan felfedezett bolygó adatai és pályája megegyezik ezzel. Persze ez lehet csak véletlen egybeesés is.

Az is csak véletlen lehet, hogy az összes tudós gratulált Sitchinnek, aki 1976-ban leírta a bolygó létezését, a sumer leírások alapján. Épp ilyen véletlen volt, amikor 1976-ban leírta az Uránusz és Neptunusz bolygók vizes, kékeszöld kinézetét. Mikor 1986-ban és 1989-ben a Voyager2 űrszonda első emberi alkotásként meglátta a két bolygót, pont azt látták, amilyet a sumerok leírtak.

Forrás: SKOR.HU — Parson —

A parányi helyiség egy nagy komplexum része, falait a csillagjósok táblaként használták, amelyekre megfigyeléseiket jegyezték fel. Ezek a falak a legkorábbi maja asztronómiai feljegyzések, amelyek hatszáz évvel régebbiek, mint az eddig ismertek.

A csillagászati megfigyeléseknek kulcsszerepük volt a maja naptárban, amely az utóbbi időben azért került az érdeklődés homlokterébe, mivel egyesek a világvége bekövetkeztét jósolták belőle 2012 decemberére. A szakemberek szerint nincs ilyen jóslat, sőt a legújabb felfedezések épp az ellenkezőjét bizonyítják. A számítások több mint hatezer éves periódust ölelnek fel, ami jóval túlmutat 2012 decemberén.

„Miért végeztek volna ilyen számításokat, ha ez év végén bekövetkezik a világvége?” − tette fel a kérdést Anthony Aveni, a New York állambeli Colgate Egyetem kutatója, a maja csillagászat szakértője. William Saturno, a Bostoni Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője szerint a maja asztronómusok azt vizsgálták, hogy miként fordul át egyik csillagászati ciklus a másikba. „A maja kalendárium évmilliókon, évmilliárdokon át folytatódik a jövőben” − jegyezte meg.

Az egyik falon, holdfázisokon alapuló naptár van, amely egy 13 éves időszakot ölel fel. Körülbelül hathónapos, hat Hold-ciklust felölelő egységekre tagolódik, ezek mindegyike mellett, valamelyik maja isten apró stilizált rajza látható. Nagy valószínűséggel azokat az isteneket „szerepeltették”, amelyek egy-egy időszak „felelősei” voltak.

Aveni szerint ezeknek a feljegyzéseknek az alapján voltak képesek az írnokok évekre előre megjósolni a holdtöltéket. A csillagászati eseményeknek szerepük volt a maja szertartásokban, az asztrológusok pedig segítségükkel jósolták meg, hogy milyen termés várható, vagy mikor érdemes háborút indítani. A többi falakon rajzokat, festményeket fedeztek fel. Ezek egyike trónon ülő, tollas fejdíszt ábrázoló uralkodó „portréja”, kinek háta mögül egy fehérruhás alak „kandikál ki”, egy másik falon íróvesszőt tartó írnok látható. Ezek az első maja műalkotások, amelyeket egy ház falán fedeztek fel.

A helyiségnek kőből, nem pedig zsuppszalmából volt a mennyezete, ami egybevág azokkal a feltételezésekkel, hogy az írnokok magas pozíciót foglaltak el a maja társadalomban.

Forrás: HVG.HU — Parson —

A népesség több mint 10 százaléka szőke, ez Európa után a legnagyobb arány. Egészen mostanáig ezt a különös jegyet az európai felfedezők és kereskedők szőke génjeinek tulajdonították, egy vizsgálat azonban kimutatta, hogy az európai szőke haj és a csendes-óceáni szigetcsoport lakóinak szőkesége mögött különböző genetika húzódik meg. Az amerikai Stanford Egyetem csapata Carlos Bustamante és Sean Myles vezetésével 43 szőke és 42 sötét hajú Salamon-szigeteki lakos nyálmintákból vett DNS-ét elemezte.

Az átfogó genetikai vizsgálat egyetlen szembetűnő különbséget mutatott ki a két csoport között, a TYRP1 génnél. További elemzésekkel megállapították, hogy a gén egy betűjének változása felel a népesség hajszín változataiért, a szőke allél recesszíven öröklődik a sötéthez képest, vagyis mindkét szülőnek rendelkeznie kell vele, hogy az utód szőke legyen. Ezt a szőke mutációt kizárólag a szigetcsoportot is magába foglaló Óceánia egyedeinek genetikai elemzése mutatta ki, az amerikai kutatók a világ 52 régiójának mintáival hasonlították össze a Salamon-szigeteki DNS-eket.

A TYRP1 számos faj esetében játszik szerepet a bőr és a haj pigmentációjában. Az egereknél ez világosabb szőrzet formájában jelentkezik, az embereknél ugyancsak ennek a génnek, illetve mutálódásának tulajdonítható az albinizmus egy ritka válfaja, ami vöröses bőrszínt és vörösesszőke hajat eredményez. Mindezek ellenére nálunk, európaiaknál nem a TYRP1-nek köszönhető a szőke hajszín.

A Salamon-szigeteki szőke mutáció viszonylag új keletű, körülbelül 10.000 éve bukkanhatott fel és megegyezőnek tűnik a Csendes-óceán déli részén fekvő szigetek, köztük Fidzsi bennszülötteinek szőkeségével. „Ezelőtt mindenki azt hitte, a szőke haj csak egyszer fejlődött ki az embereknél” − mondta Bustamante. „A kutatásból azonban kiderül, hogy nem feltételezhetjük, hogy ezek a számunkra gyakori mutációk a különböző emberi populációk körében is gyakoriak. Fontos a nem európai populációk tanulmányozása, hogy megtaláljuk azokat a mutációkat, amik az emberek hatalmas fenotípus változatosságát megalapozzák”.

Forrás: SG.HU— Parson —

Az agykapacitás 10 százalékának mítosza egy széleskörűen elterjedt hiedelem, ami szerint az emberek agyuk mindössze kb. 10 százalékát használják. Ezzel együtt az állítás azt is sugallja, hogy lehetséges kiaknázni ezt a felhasználatlan területet, és vele az emberi intelligenciát növelni.

Sugallhatja ezt is, meg azt is, hogy nem ismerjük az agy működését pontosan, esetleg a vizsgálatához nincs elég tudásunk, felkészültségünk, műszerezettségünk.

Bár az intelligencia számos tényezője fejleszthető gyakorlással, alaptalan az a feltevés, hogy az emberi agy nagyobb részei kihasználatlanul maradnának. Bár léteznek megválaszolatlan kérdések az agyfunkciókkal kapcsolatban, de az agy minden egyes részének ismert feladata van.

Ezt azért is nagy bátorság kijelenteni, mert ahhoz, hogy ezt határozottan állíthassuk, tényleg ismernünk kellene az agy minden egyes feladatát! Nem csak kapisgálni, nem csak feltételezni, hanem tudni!

A tíz százalék mítoszát sok embernek tulajdonítják tévesen, köztük Albert Einsteinnek. (Albert Einstein állítólag egyszer kijelentette, hogy az emberek agyuknak csak átlagosan 10 százalékát használják. A tréfás megjegyzést a sajtó tényként kezelte.)

Azt már sosem fogjuk megtudni, Einstein miért mondta. Mindenki oda illeszti be a mondatot, ahová akarja. A szövegkörnyezetet nem ismerem, ha ezt pontosan tudjuk, akkor nagyobb arra az esély, hogy megértsük.

Az egyik lehetséges forrás William James és Boris Sidis amerikai pszichológusok kutatása az 1890-as években, akik William Sidis fiatal zseni felgyorsított tanításával kutatták, hogy elérhető-e ezáltal egy felnőttkori megnövelt intelligenciahányados. William James pszichológus 1908-ban ezt írta: ”Lehetséges szellemi és fizikai erőforrásainknak csak kis részét használjuk fel„.

Míg nem tudjuk, mire alapozta ezt a kijelentését, nem tudjuk a komolyságát sem igazolni, sem cáfolni. Az, hogy tudni véljük, nem elég!

1936-ban Lowell Thomas amerikai író úgy említette ezt (Dale Carnegie]] How to Win Friends and Influence People című könyvének előszavában), hogy hozzáadott egy hamis százalékot: “William James professzor a Harvard egyetemről azt szokta mondani, hogy az átlagember csak a rejtett szellemi képességének tíz százalékát fejleszti ki.”

Szerintem lehet nyomós oka annak, hogy ezt gyakran hangoztatta, de oka ismeretlen lehet.

Egy kapcsolódó eredettörténet szerint a valószínűleg egy 19. század végi vagy 20. század eleji neurológiai kutatások félreértéséből (vagy félremagyarázásából) adódik. Például számos agyterület (különösen az agykéreg) funkciói elég összetettek, hogy egy kisebb károsodás hatása észrevétlen maradjon, ami sok esetben értetlenséghez vezetett, hogy ezek a területek mivel foglalkoznak…

Megint nem egyértelmű, hogy az akkori eredményekből mi a hasznos és mi a félreértés. Nem ismerem, melyik eredettörténetre hivatkozik a cikk írója, ellenben a saját feltételezését tolmácsolja.

A tíz százalék mítosza onnan is eredhet, hogy a neuronok az agysejtek csak mintegy 10 százalékát adják. A maradék nagyrészt gliasejt, melyek, bár van szerepük a tanulás folyamatában, a neuronoktól eltérően működnek. Dr. James W. Kalat, a Biological Psychology szerzője rámutat, hogy bár az 1930-as évek agykutatói tudatában voltak a nagyszámú ”lokális neuron„ létezésének, de csak azt tudták, hogy ezek kisméretű sejtek. A lokális neuronok feladatának félreértése vezethetett a tíz százalék mítoszának kialakulásához.

Természetesen igyekszünk egy téves feltevést igazolni, de a mi feltételezéseink nem bizonyítanak semmit, a mi álláspontunkon kívül.

Nincs közvetlen összefüggés az agy teljesítménye és aktivitási szintje között. Ez a megfigyelés összezavarta a tudósokat, hiszen némelyik nagy tehetségű személy agya kevesebb aktivitást mutatott, mint az átlagos személyeké. Richard J. Haier következtetése szerint talán az igazán tehetséges személyek agyában hatékonyabb összeköttetések épülnek ki.

Szerencsére van itt egy “magasabb rendű intelligencia“, amely el tudja dönteni a tudósok eredményeinek, következtetéseinek helyességét. Úgy tűnik, a tudósokra támaszkodik cikk írója, addig, míg alátámasztják az állításait. Mihelyt ez megváltozik, zavaradottan tévednek.

Cáfolata

Barry Gordon neurológus a ”nevetni valóan téves„ szavakkal jellemezte az elképzelést, hozzátéve, hogy ”az agyunknak gyakorlatilag valamennyi részét használjuk, és az agy túlnyomó része aktív az idő majdnem teljes részében.„. Barry Beyerstein agykutató hétfajta bizonyítékot hoz fel, amelyek cáfolják a tíz százalék mítoszt:

Az agykárosodás tanulmányozása: ha az agy 90%-a kihasználatlan, akkor az ezeket a területeket ért sérülés nem szabadna, hogy hatással legyen a teljesítményre. Ehelyett szinte nincs olyan területe az agynak, amelynek a károsodása ne okozna képességvesztést. Ugyanakkor egyes funkciók más agyterületekre tevődhetnek át.

Az, hogy szinte, azt is jelenti, hogy van az agynak olyan területe, amely sérülésénél nem veszünk észre változást. Ez nem azt jelenti, hogy nincs változás.

Evolúció: az agy kiemelkedően költséges a test többi részéhez képest, ami az oxigén és tápanyagfogyasztást illeti. A szükséglete a test energiájának akár 20%-a is lehet, több mint bármelyik más szervé, annak ellenére hogy súlyban csak a test 2%-át teszi ki. Ha a 90% valóban szükségtelen volna, nem lenne semmilyen előnye a túlélésben és a természetes kiválasztódás a kisebb, hatékonyabb aggyal rendelkező embereket részesítené előnyben, míg a kevésbé gazdaságos agyakat kirekesztené. Ugyanígy az is valószínűtlen, hogy egy ennyi felesleges anyaggal rendelkező agy egyáltalán kialakult volna.

Ez a megállapítás, tulajdonképpen az egyébként is nagyon hadilábakon álló evolúciós elméletet cáfolja! A hiten, feltételezéseken és teóriákon alapuló evolúciós elmélettel nem lehet bizonyítani semmit, maga az elmélet szorul bizonyításra. Két be nem bizonyított állítás egymást egyáltalán nem bizonyítja. Legalább az egyiket kellene megcáfolhatatlanul bizonyítani ahhoz, hogy tényként fogadjuk el.

Más vélemény szerint az emberi agy éppen a felesleges kapacitások létrejöttének evolúciós kényszere miatt jött létre. A kihasználatlan kapacitás nem jelent ”feleslegességet„. Az evolúció során az agy növekedésének első fázisai a paleolitikumban történtek, amikor az agy mérete már jelentősen megnőtt, de az eszközkultúrában semmilyen változás nem tapasztalható. Ez arra mutat, hogy az agy evolúciója nem az értelmi képességekkel áll kapcsolatban.

Ez az elmélet lehet egy vélemény, de nem bizonyít az agy működésével kapcsolatban semmit.

Agy képalkotási technikák: Az olyan technológiák, mint a PET (pozitron emissziós tomográf) vagy a funkcionális mágneses rezonancia-vizsgálat (fMRI) lehetővé teszik az eleven agy, működés közbeni megfigyelését. Kimutatják, hogy még álmunkban is az agy valamennyi területe mutat valamilyen szintű tevékenységet. Csak komoly sérülés esetén válhat az agy valamely része ”csendes területté„.

Az álmok világát ma sem ismerjük pontosan, működésével, funkciójával kapcsolatban csupán elméletek vannak.

Lokalizált működés: Az agy nem egyetlen tömegként működik, hanem különböző területeit használja fel különböző feladatok elvégzésére. Több évtizedes kutatások történtek ezeknek a területeknek a feltérképezésére, és egyik sem talált funkció nélküli területeket.

Mikro strukturális analízis: az egysejt-elvezetés vizsgálatnál a kutatók egy apró elektródát rögzítenek az agyba, hogy megfigyeljék egyetlen agysejt működését. Ha a sejtek 90%-a kihasználatlan maradna, akkor ez a fajta vizsgálat kiderítette volna.

Ezt azért nagy magabiztossággal csupán azok a kutatók nem állítják, akik rész vettek benne. Azt jelentené, hogy tökéletesen ismerik az összes funkcióját az agynak, mindemellett száz-százalékosan tökéletes munkát végeztek. A vizsgálat nem hagyott semmilyen kétséget maga után.

Egy másik evolúciós érvelés a gyermekszülés kockázatát veszi figyelembe, ami az ember nagyobb agytérfogatából és következésképpen koponyaméretéből adódik. Valószínűleg erős kiválasztódási nyomás jelentkezne egy ekkora méretű agy ellen, ha csupán 10% lenne kihasználva.

Maga az egyedfejődés, ami állítólag napjainkban is folyik, nem bizonyítja az ember spontán kifejlődését, de ezt nem is állítja az összes ezzel foglakozó tudós. Az ember kialakulásában nagyon sok kérdőjel van még ma is. Egyelőre keressük közös ősünket, ami sokak szerint nem is létezik. Ezzel a teóriával, tehát szintén nem lehet biztonsággal alátámasztani az agy működésével kapcsolatos állításokat.

Összegezve, nekem úgy tűnik, hogy két tudományos álláspont van egymás mellett. Ezekkel a teóriákkal bizonygatják egymást. Amiben hiszünk, az lehetséges nekünk. Mások láthatják, hogy nincs igazunk. Akkor változtatunk hitünkön, ha sikerül meggyőzniük bennünket.

Ha elég fanatikusak és szűk látókörűek vagyunk, semmilyen logikus érv nem használ. Tovább kutatva az ezzel kapcsolatos publikált anyagban, előrébb juthatunk, billenhet a mérleg bármelyik oldalra, de ha ma már ismernénk a végleges álláspontot, akkor eljutott volna a fülünkig.

Forrás: Wikipedia

Az agy kihasználtsága — Urbanlegends

Az agy továbbra is számtalan kérdés és legenda forrása. A legközismertebb és ma is úton-útfélen hangoztatott darab, miszerint agyi kapacitásunk alig tíz százalékát használjuk. Valóban így van ez? Pontosan mit is mérünk ezzel a tíz százalékkal? A tudós, sőt, kicsit is a pozitivista hozzáállás szerint gondolkodó számára persze a felvetés is teljes képtelenség. A tudomány tényeken alapul, a természettudományok reprodukálható kísérletekkel is igazolható adatokkal dolgoznak. Ha így közelítünk a felvetéshez, azonnal seregnyi kérdés pattan elő.

Pontosan mit is mérünk, mit jellemzünk ezzel a tíz százalékkal? Az agyi működések mely funkcióját? Hogy mérjük meg azt, milyen egzakt, kísérletes módszerrel? Mit jelentene ehhez képest, mondjuk, a 40 százalék? Amíg ez meg nem határozzuk, addig nem tudjuk lemérni. Amíg lemérni nem tudjuk, összehasonlítani sem tudjuk. És még ha valamikor meg is válaszolná valaki e kérdéseket, hogyan utazna vissza az időben, megmérni Einsteinnél?

— Parson —

A helyi telepesek 250 évvel a gízai piramisok építésének megkezdése előtt építették meg a hatalmas sírkamrát. A legújabb technológiáknak köszönhetően most meg tudják mutatni a kamrát a rárakódott földréteg ellenére.

A sírkamra 3,8 méter magas és tíz méter hosszú. Maeshowe egyike a számos új kőkori emléknek, melyet az UNESCO a világörökség részének nyilvánított. A Glasgow School művészeti stúdiója és a történelmi emlékekkel foglalkozó kormányhivatal vizsgálta a helyszínt a lézertechnológiával.

Ezen kívül még tíz másik helyszínt szkenneltek, ötöt Skóciában, a többit más országokban − többek között a Rushmore hegyet is vizsgálták 2010-ben. Valamennyi helyszín turisztikai célpont.

Fotó: newscientist.com

A szken hat milliméteres pontossággal dolgozik, ezzel követni lehet, mennyit romlik az épületek állaga a jövőben.

De nem csak a turisták okoznak károkat. Skócia ezer évvel ezelőtt norvég uralom alatt volt és Maeshowe-t is kifosztották. A rablók rúnákat véstek a kőbe, ezzel a legnagyobb, Skandinávián kívüli rúnakészletet hagyták hátra. Ezeket is megvizsgálta a kutatócsoport milliméterről milliméterre.

— Kiss Tímea —

− Ne tervezzen semmit december huszonegyedikére, mert akkor jön el a világvége. Megint. De most már tényleg. Vagy az is lehet, hogy csak új időszámítás kezdődik, rezgésszámot vált a Föld, megszűnik az anyagias világ, és eljön a szeretet ideje. Hiszen az ötezer éves maja naptár is itt ér véget. Valami biztos történni fog. Mindig történik valami. Ez nem olyan év lesz, mint a többi. Egyik év sem olyan.

Közkeletű tévhit, hogy a maják 2012-re megjósolták a világvégét. Valójában a maja kalendárium nem ér itt véget, és a maják sosem állították, hogy idén vége lesz a világnak. 2012. december 21. azonban kétségtelenül nagy jelentőségű nap a maják szerint, ekkor ér ugyanis véget egy több mint ötezer éves ciklus a maja naptárban, és indul el egy új periódus.

A maják hite szerint az idő és a világ ugyanúgy képes újra és újra megújulni, mint ahogyan a mi hitünk szerint is kicsit új élet kezdődik minden január elsején vagy hétfői napon.

A mágus szerint: „korszakvég”

A hazai ezoterikus körökben ismert Frabato boszorkány-nagymester szerint valójában 2012. december 12, azaz 12. 12. 12. lesz a kitüntetett nap. „A változásnak addig a napig kell végbemennie. Ez nem a világvégét jelenti, hanem a Föld rezgésszáma változik meg ekkor” − magyarázza a médiában is fel-felbukkanó mágus. „A betegebbek és gyengébbek szervezete azonban lehet, hogy ezt az új rezgésszámot nem tudja befogadni, ők veszélyeztetve lesznek, több haláleset fordul majd elő ezen a napon. Száz emberből az átlagosnál egy-kettővel több hal meg. 2012 egy korszak végét jelenti, a jövő évünk arról fog szólni, és már a világválság is erre utal, hogy elengedjük az anyagi világot. Minden úgy alakul a Földön, hogy az anyagiasság kezd megszűnni, és helyette a szeretet szövi át az életünket.”

Frabato szerint az idei évben a számokban rejlő energiák és lehetőségek hatványozottabban jelentkeznek. S hogy miért, arra obskúrus magyarázatot ad. „Mert a Föld rezgésszáma változik, az anyagi világ megszűnik, és ennek a két megvont energiának valahol jelentkeznie kell. Most több lesz a földrengés, a katasztrófa, de nem lesz világvége. A felszabaduló energiák hatványozódnak az emberekben, aki jól tudja használni és irányítani ezt az energiát, az sikeres lesz, aki nem, az megreked − világosít fel a mester, majd így összegez: "A saját sorsunkat, a karmánkat mindig mi irányítjuk, ezért a jövőnket nem kutatni kell, hanem megvalósítani, mert a kettő nem ugyanaz". A gyengék menekülnek, ők azok, akik azt hiszik, hogy ha helyet változtatnak egy bizonyos napon, akkor elkerülhetik a sorsukat. Időszakosan lehet, hogy elkerülik az adott problémát, de az hatványozottan tér majd vissza később.”

Jeleket látunk

Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA weblapján cáfolja a 2012-es világvége-próféciákat, mondván, semmi rossz nem történik a Földdel ebben az évben. A bolygónk köszöni szépen, jól elboldogul már több mint 4 milliárd éve, és hitelt érdemlő tudósok szerte a világban állítják, hogy nem vált rezgésszámot, mint ahogyan azt az ezoterikus-ok állítják.

„A világot soha nem olyannak látjuk, amilyen, hanem amilyenek mi magunk vagyunk” − mondja a Talmud, és ez igaz a világvégejóslatokra is. Az emberek valójában a jelennel kapcsolatos szorongásaikat vetítik ki a jövőre, és ehhez keresnek mitológiai utalást a múltban. Szeretjük azt hinni, az ősi bölcsesség képes volt előre jelezni a mai idők felfordulásait? A világvégejóslatok a jelen kori emberiség idegességét, bizonytalanságát tükrözik: ökológiai katasztrófák, háborúk, forradalmak, terrorizmus, áradások és földrengések nyomán az az érzésünk támad, hogy civilizációnk a vesztébe rohan. Akik pedig a jelenben a legkevésbé találják a helyüket, akikben a legerősebb a jövővel kapcsolatos szorongás, azok hajlamosabbak konkrét dátumokat elfogadni az Apokalipszis eljöveteleként.

A matematikus szerint: „Csak a naptárnak van vége”

Mérő László pszichológus, matematikus a maja világvégével kapcsolatban a saját naptárát mutatja, ami nem meglepő módon csak december 31-éig mutatja a napokat. „Mindez nem azt jelenti, hogy december 31-én vége lesz a világnak, hanem azt, hogy jövőre másik naptárat kell vennem.” Arra a kérdésre, miért félnek az emberek az egyik számtól, és szeretik meg a másikat, a matematikusból lett pszichológus azt feleli, az ember bármivel képes érzelmi viszonyt kialakítani, mert ilyen a természete. „Könnyen előfordulhat, hogy egy szám tényleg sokszor feltűnik valakinek az életében, hiszen a dolgok nem egyenletesen oszlanak el, ezért valamelyik számnak muszáj többször visszatérnie.

Ha pedig már kétszer is történt vele valami rossz péntek tizenharmadikán, innentől jobban ki is hegyeződik rá. Azokra a napokra nem emlékszik, amikor nem történt vele semmi különleges, pedig ez garantáltan többször fordult elő. Ha ötször nem történik semmi, de hatodszor igen, azt is igazolásnak veszi. Az ember úgy van összerakva, hogy mintázatokat észlel. Azért maradt életben, mert nagyon bonyolult mintázatokat is képes felismerni a környezetében. Ezek egy része tényleg létező és általánosítható összefüggés, de vannak közöttük jócskán tévedések is.”

Mérő László szerint a numerológia azért alakult ki, mert akkor még nem volt tudományos módszertan, nem volt eljárás arra, mikor higgyünk el valamit és mikor ne a világ megismerése során. „Ha kell, fogalmazhatok durván is. A fejlődés során azok maradnak meg a megismerés régi változatainál, akik nem elég intelligensek ahhoz, hogy az új módszert felfogják. Félreértés ne essék, nem eleve az asztrológiával vagy a numerológiával van bajom, hanem azzal, amikor rezgésszámról, energiáról és a bolygók gravitációs hatásáról beszél valaki, akinél a fizika alapvető ismeretei sincsenek meg.”

Forrás: NLCAFE − Nőklapja — Kiss Tímea —

− Az eredeti latin szövegben nem turul és nem héja-forma madár, hanem ölyv (astur) szerepel. A későbbi értelmezések a madarat a turullal azonosították.

„Anno dominice incarnationis DCCCXVIIII°  Ugek … duxit sibi uxorem in Dentumoger filiam Eunedubeliani ducis, nomine Emesu, de qua genuit filium, qui agnominatus est Almus. Sed ab eventu divino est nominatus Almus, quia matri eius pregnanti per sompnium apparuit divina visio in forma asturis, que quasi veniens eam gravidavit, et innotuit ei, quod de utero eius egrederetur torrens et de lumbis eius reges gloriosi propagarentur, sed non in sua multiplicarentur terra.”

A Képes krónika szövegében a középső rész így hangzik:

„Álmos vezér anyjának álmában egy héja-forma madár jelent meg, rászállott és ettől teherbe esett, méhéből sebes patak fakadt, mely nem a saját földjén növekedett meg. Ezért történt, hogy ágyékából dicső királyok származtak”.

Emese gyermeke test és vér szerint az apáé volt, Ugek vezéré, aki maga is a Turul nemzetségből származott. Az álomban érkező turul, a közvetlen ős, csak ennek az apaságnak az érvényét erősítette meg, és azt, hogy az utód az apánál különb, a régi ősre hasonlító, de annál nagyobb hatalmú fejedelem lesz. (A belső-ázsiai népeknél a víz szimbóluma a hatalmat jelöli.) Ez tipikus dinasztikus eredetmonda, melynek lényege, hogy a születendő utódokat már előre magasztalja, és fényes jövőt jósoljon egy még nem létező dinasztiának.

− Itt is megtalálhatjuk azokat az elemeket, melyeket sokkal korábban is láttunk a suemerok, majd az egyiptomiak vallásában. A többi furcsasággal együtt, mindenképpen elgondolkodtató az „isteni„ eredet. Azt is tudjuk, hogy az ebből az időből származó forrásokban az „isteni” − „égből jött ” lényeket jelent — szerkesztő.

Forrás: Wikipedia — Parson —

1. A természet az Isten teste, az erkölcsi világrend az Isten lelke.

2. Az ember Isten része s a nagy világegyetemnek: Istennek a hatalma alatt áll, mint minden a világon.

3. Az erény: előérzete a jónak, a bűn: előérzete a rossznak. Tehát a jó az erény jutalma, a rossz a bűn büntetése.

4. A természet útján járni, az erkölcsi világrend szerint élni: ez az erény, a természet útjait keresztezni, az erkölcsi világrend törtvényeit megsérteni: ez a bűn.

5. Mikor teremtmény a Teremtő tervei szerint él: önmaga és faja javára van, mikor ez ellen vét, ezen lázadása már önmagában hordozza a büntetést, mely előbb-utóbb bekövetkezik.

6. Az erény üdvözít, a bűn elkárhoztat.

7. Ha pillanatnyi, vagy lényegtelen az erény, vagy a bűn: földi életünkben üdvözülünk, vagy kárhozunk el. Ha hosszantartó, vagy lényeges, a túlvilági életben és maradékainkban is megjutalmaz, vagy megbüntet érte az Isten.

8. Általánosság nincs! A természet élete nem minden földrészen egyenlő s az ennek megfelelő erkölcsi világrend is ehhez viszonylik.

9. A Föld különböző fajai az éghajlatok és földviszonyok szerint alakultak ki s ezekhez képest keletkeztek a különböző vallások, mik nélkül az emberiség ahogy meg nem lehetett eddig soha, azonképpen meg nem lehet a jövőben sem soha.

10. A magyar faj úgy Ázsiában, a napsugaras sík mezőkön s dombok és hegyek ölén, a dús földeken, a melyeket mindig jól meg tudott választani és szerezni: mint a természeti veszélyekkel telt lakó- és harchelyein teljes testi és lelki erőben születik és edződik, nő fel, képezi magát foglalkozásaiban - szülői, nagyszülői, rokoni, egész környezetének példája, tanítása mellett - bölccsé, tökéletessé, megerősödvén a jóban, a melyre nemes jó szívével, világos, józan értelmével született.

11. A magyar lélek a legmagasabb rendű, legértékesebb emberi fogalom.

12. A magyar ember testalkata a teremtés mintaképe.

13. A magyar lélek: úrlélek. Magánál nagyobbnak csak az Istent ismeri el. Hogy testileg-lelkileg e szerint élhessen: erre teste, lelke teljes erejével törekszik.

14. A magyar tehát mikor földjéért, becsületéért dolgozik, harcba száll: isteni parancsot teljesít, amit megérez a szíve, mint szükségest és teljesítendőt.

15. A vitézség a lét legfőbb feltétele. E nélkül másik létfeltétel: a munka is hiábavaló. A csatában is, a munkában is, minden lelki és testi megmozdulásában: az Isten van a magyarral s általa, benne és érte az Isten harcol, az Isten dolgozik, aki a lelki életben maga a Becsület, a munkában a Tudás, a harcmezőn pedig Hadúr.

16. Éppen ezért idegen Isten imádása a legnagyobb bűn és veszedelem, mert hálátlan és oktalan árulás Isten ellen, a faj ellen és mint ilyennek büntetése: pusztulás, kárhozat.

17. Aki idegen Istent imád, ellentétbe jut a természettel és az erkölcsi világrenddel, tehát az igaz Istenével.

18. Senkiért és semmiért a világon, semmiféle címen, semmiféle érdekből, ha a világ boldogságát hoznák is, vagy ha pusztulással fenyegetnének is, nem szabad idegen Istent elfogadni, mert nincs boldogság lelked boldogságán kivül s mert csak egy pusztulás van: fajod elhagyása.

19. Olyan faj, mely a természet, az erkölcsi világrend, tehát az igaz Isten útján jár, megtalálja saját természetében, lelkében a maga faji, nemzeti vallását. Mert az az isteni test, az az isteni lélek: az ember, a melyben egy-egy szikrányi Istenlélek magában is ég, legkiválóbbjainak a lánglelke lobogásában tisztán és világosan: felismerheti faji Istenének a lelkét, a parancsát.

20. Nincs több Isten, csak egy. De minden fajban más és más törvények szerint él s mindenik fajnak ez a természeti és erkölcsi törvénye az ő szent Istene.

21. Az ember csak fokozatokon át juthat el a teljes mindenható Istenhez.

22. De mikor valamelyik megnevezett fokozatban, valamely természeti testben, vagy erőben, az Isten részében, az Istent imádja, vigyáznia kell, nehogy csupán bálványt imádja s nehogy megfeledkezzék a mindenség örök Istenéről, mert ebben a megfeledkezésben van a vallások elferdítése s az emberek, nemzetek romlása és pusztulása.

23. Isten a fajok, a nemzetek vallását a fajok vérében és lelkében nyilatkoztatja ki.

24. Erős, egészséges, életrevaló testű és lelkű fajnak, nemzetnek saját külön nemzeti vallása van, mely dicsőségessé, hatalmassá, naggyá és boldoggá teszi azt.

25. Amelyik fajnak, nemzetnek nincs nemzeti vallása, az letért a természet útjáról, megzavarta az erkölcsi világrendet. Fajnál, nemzetnél ez akkora bűn, hogy büntetése a pusztulás és örök kárhozat.

26. A nemzeti vallását elhagyó fajta a föld férgeit is megfertőzi sírjában, emléke bemocskolja a lelkeket s úgy anyagában, mint az anyagot közvetlenül kormányozó erkölcsi erőben megzavarodva, másokat zavarva és kínozva, vergődik a világmindenségben, vagy feloszlik, mindaddig, míg valami alakban és módon vissza nem zökken a természet kerékvágásába, míg az erkölcsi világrenddel ismét összhangba nem kerül.

27. Azok a nagylobogású lelkek, kiknek szavában Isten szava zendül s kiknek tettei a magyar faj tettei: nekünk szentek.

28. A magyar szentek megszámlálhatatlanok, mint a csillagos ég ragyogó seregei! Ez is mutatja, míly közel állunk Istenhez.

29. S mikor a szent Napban Istennek a mindenható, teremtő forró szívét és mindentudó bölcs értelmét szemléljük, értjük meg és imádjuk, az ég legnagyobb és legragyogóbb csillagai, köztük a Hold és a Föld is: a mi nagy magyar szentjeink nagyságát, jóságát és dicsőségét sugározzák, jelentik.

30. Legnagyobb, legragyogóbb csillagaink voltak és lesznek: Ming-Ruth (Nimród), Hunor, Magor, Atilla, Árpád, Koppány, Dózsa, Rákóczi, Kossuth s még többen.

31. Kisebb csillagaink: hőseink, nemzeti vértanúink s a névtelen hősök, úgy a szellemi, mint a csatatéren való harcban valók, millióan és millióan.

32. A legkisebb ember is, ki becsületben eltöltött munkásélet után köztiszteletben hal meg: rokonai és ismerősei előtt szent.

33. A létért, a munka után való megélhetésért és becsületért kisebb-nagyobb harc a fajon belől is foly, természet szerint kell is folynia. Ez ösztönöz nemes versenyre, életrevalóságra.

34. De a fajon belőli létért való küzdelemben a jóságos magyar szív minden szeretetével és irgalmával, a józan magyar ész teljes fényével, tisztaságával és belátásával kell felderíteni az igazságot és meg kell nyugtatni, hatni, hálára kell kötelezni az embereket, különösen a gyermekekkel, aggokkal, árvákkal, özvegyekkel, félkegyelműekkel és a féktelen indulatúakkal szemben.

35. Szívünkben legelső helyen álljon a gyermek, mint meleg és fényes sugara a Napnak, a legtisztább s Istenhez legközelebb álló kis magyar, kinek léte erénye a szülőknek.

36. Éhes és rongyos magyar gyermeknek lennie nem szabad! S példát kell adnunk, hogy másutt se legyen!
37. Mert mindaddig Istenről, műveltségről, államról s más hasonló nagy és szent dolgokról nem beszélhet senki, míg a földön csak egy éhes és rongyos gyermek is lesz.

38. Addig, míg éhes, rongyos, ártatlan, tehetetlen gyermek lesz a világon, égjen le a műveltek, a nagy emberek arcáról a bőr, a gazdagok testéről a tiszta ruha s torkuk száradjon el és gyomruk ne vegyen be ételt! Ily bűn: a gyermektelen szerelem is.

39. Mert elérhetetlen lehet az, hogy valaha valaki, vagy valamely eszme, intézmény az emberi nyomort megszüntesse a földön - hiszen az egész ismert világtörténelem azt mutatja, hogy éppen az ember a saját emberi fajtája boldogságának a legnagyobb ellensége -, tehát amíg ember lesz, teljes emberi boldogság aligha remélhető, de ebben a bűnben a gyermek nem bűnös, tehát a föld testi és lelki szenvedései őt nem sújthatják s gonosz, aki az élet súlyát, bár csak részben is, reá hárítja, vagy őt elöli.

40. A gazdagnak adóznia, a szegénynek dolgoznia kell a magyar gyermekek javára, vagyon és erő arányában, korlátlanul.

41. Kettős fegyverrel kell kényszeríteni minden nagykorút arra, hogy a 10 éven aluli gyermekek élelméről, ruhájáról gondoskodjék. A fényűzési adó az övék.

42. Négy gyermekig a szülő, azonfelől a gyermektelenek kötelesek gondoskodni a gyermekekről: négy gyermekig.

43. Egy gyermek az apa helyett van, egy az anya helyett s úgy az apa, mint az anya után egy-egy fajszaporulat kell, hogy legyen.

44. A négyes gyermekszám tehát a legkisebb köteles szám. Ezen felül minden gyermek fokozott érdem.

45. A magyar fajnak minden évben népszámlálást kell tartania s minden évben legalább 10% szaporulatnak kell lennie születés útján, 10 évenként kétszereződés.

46. A Föld emberies és okos beosztással ezerszerte több embert tud eltartani, mint amennyi a Földön él.

47. Ha egy országban mégis több volna az ember, mint amennyi jó birtokviszonyok mellett is megélhet, új földeket kell foglalni s erre a gazdagok a szegényeket kötelesek felfegyverezni.

48. Birtokügyekben a székely szokás tartandó fenn, mely mindenféle birtoktörtvény mellett is ősi erejében megmaradt eddig, ami tehát ezután is megmaradhat.

49. A legfajfenntartóbb, legigazságosabb birtokjog a közbirtokjog.

50. A közbirtok az államok magántulajdon-rendszere mellett is fenntartandó és ahol nincs, egy-egy község közalapításával megteremtendő.

51. A közbirtok különösen alkalmas nagymérvű állattenyésztésre és gyümölcstermesztésre, melyek kis helyen nagy tömegeknek adnak bőséges táplálékot és jó ruhát.

52. Miként az embernél a gyermeket, az állatnál és a növénynél is a kicsinyt, a fiatalt különösen kímélni kell, részint, mert Isten szép világában kifejlődni, azt megérni neki is joga van és arra hivatott, másrészt, mert semmiféle teremtmény, amíg utódról nem gondoskodott, magot nem termett, hivatásától erőszakkal, ésszerűen el nem vonható.

53. Fiatal fák pusztítása, fiatal állatok leölése, hacsak valami elkerülhetetlen, különös nagy ok áldozatul nem kívánja őket, annál is inkább természetellenes vétek, tehát Isten ellen való bűn, mert az ember természetes tápláléka a tej és a gyümölcs, gyümölcsnek tekintvén a kenyérmagvakat és a gumókat is.

54. Húst enni nem természetellenes dolog, de inkább csak férfiú s a férfiak között is leginkább a harcos egyék húst, mert a húsban az állat akarja tovább folytatni az ő életét, állati ösztönökre izgatván az ember is, ami ellentmondás a mai társadalmi életrendszereknek.

55. A harcosoknak a tökéletes magyar életben meg kell szokniok a lótej és kancaturó evését, mert így az élelmüket, miként az ősök, a világ legkitartóbb harcosai, mindig magukkal hordozzák s őket kiéheztetni soha senki nem tudja.

56. A fehérnépek tartsák szent kötelességüknek minél több lent, kendert és csalánt termelni, selyemhernyót, ludat, récét tenyészteni, hogy azokat, és a juhok gyapját feldolgozva, a maguk és övéik ruháját, fehér- és ágyneműjét elkészíthessék s így idegenre ne szoruljanak.

57. Az idegenre való rászorulás az idegen előtti megalázkodás és avval szemben való lesüllyedés: szégyen.

58. Amit pedig idegennek adunk a tőle vásárolt ruhaneműért és más dolgokért, avval fajtánkat szűkítjük meg, károsítjuk meg.

59. A Földön egy fajnak több országa is lehet.

60. Azért, ha egy ország népe igen elszaporodott, úgy, hogy helyes birtokbeosztás mellet sem tudnak jól megélni és ha a szomszéd országok is oly népesek, vagy erősek, hogy a határokat kitolni nem lehet: kerekedjenek fel az elszaporodottak s vonúljanak a Földnek lakatlanabb, vagy élhetetlenebb népü helyére s alkossanak új hazát, érzelmi és szövetségi, egységes viszonyban maradva az őshazabeliekkel, s ősi természeti, vérbeli törvényeik szerint az új viszonyok szerint éljenek.

61. Bármi okból való néplétszámcsökkenésnél idegenek betelepítésével, beolvasztásával történő népszaporítás mindenképpen kerülendő, mert ha volna is abból valamelyes pillanatnyi nemzeti haszon, az elenyészik ama messze kihaló s minél messzebbre, a fajra annál súlyosabban nehezedő óriási kár és veszedelem mellett, mely az idegen hatásban van.

62. Az idegen, fajok ősösztönei más irányba törekszenek, mint a turániaké, ha legtisztább egyedei kerülnek is közéje.

63. Ha az idegennek nem tiszta egyedei kerülnek a fajba, magukkal meggyengítik azt, ha a tiszták kerülnek bele, igyekeznek a megzavart fajt uralni.

64. Aki akármely törvény hozatalánál egyénileg érdekelve van s elveiből az látszanék, hogy saját érdekét a közjavának nem tudja, vagy nem is akarja alárendelni, annak a törvénynek a meghozatalában az illető részt nem vehet, mert ez a nemzet, a magyarok Istene elleni bűn volna.

65. Bűnbocsánat nincs! Mert amint a megtörténtet meg nem történtté tenni soha a világon nem lehet, s amint a becsületét vesztett ember sem lehet többé becsületes, vagy legalább is becsült ember: természeti, isteni törvény szerint a bűnbocsánat önmagának ellentmondó képtelenség s felbátorítás újabb bűnök elkövetésére, megalázása az erényeseknek, ami egyike a legnagyobb bűnöknek.

— Kiss Tímea —